Erre a kérdésre ad választ a Tanács (EU) 2019/1111 rendelete (2019. június 25.) a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről.

​

Fontos hangsúlyozni, hogy a következő szabályok arra az esetre vonatkoznak, amikor a feleknek nincs olyan közös kiskorú gyermeke, akinek a szülői felügyeletét rendezni kell, hiszen akkor más joghatósági szabályokat alkalmazandóak.

​

A rendelet több olyan opciót is felsorol, ami alapján jogosultak a házaspárok a válópert Magyarországon lefolytatni legyen szó akár közös megegyezéssel, akár a nélkül történő bontóperekről. Ezeket az opciókat két csoportra oszthatjuk, az egyik a Magyarországgal való kapcsolaton alapul, a másik pedig az állampolgárságon.

​

A házastársak kapcsolata az adott országgal

​

A rendelet szerint a magyar bíróság elsősorban akkor rendelkezik joghatósággal a válás ügyében, ha az ügy szorosan kapcsolódik Magyarországhoz. Ezt elsősorban a szokásos tartózkodási hely alapján kell vizsgálni.

A magyar bíróság joghatósága áll fenn akkor, ha:

​

• a házastársak közös szokásos tartózkodási helye Magyarországon van;

• a házastársak utolsó közös tartózkodási helye Magyarországon volt, és az egyikük még ott él;

• az alperes szokásos tartózkodási helye Magyarországon;

• közös kérelem esetén bármelyik házastárs szokásos tartózkodási helye Magyarországon van.

• a kérelmezőnek a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy évig a szokásos tartózkodási helye Magyarországon van.

• a kérelmezőnek a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapig a szokásos tartózkodási helye Magyarországon van, és magyar állampolgár.

​

A fenti választható kritériumok központi eleme a szokásos tartózkodási hely, aminek Magyarországon kell lennie legalább az egyik félnek. A szokásos tartózkodási azt a helyet jelöli, ahol egy személy életvitelszerűen, tartós jelleggel él, és ahol a mindennapi életének központja található. Ebből következik, hogy a szokásos tartózkodási hely nem minden esetben esik egybe a bejelentett lakcímmel, a bíróság a felek által előadott tényekből, és körülményeiből állapítja meg, hogy Magyarország tekinthető-e a szokásos tartózkodási helyüknek.

​

Állampolgárságon alapuló joghatóság

​

A rendelet bizonyos esetekben az állampolgárságot is joghatósági alapként elfogadja. Ha mind a két házastárs magyar állampolgár, de egyiküknek sem Magyarország a szokásos tartózkodási hely, mert idővel például külföldön telepedtek le, azonos állampolgárságúak, akkor a magyar bíróság előtt is lefolytatható a válás még akkor is, ha a felek már nem ott élnek.

​

Ez különösen fontos lehet azoknál a pároknál, akik hosszabb ideje más tagállamban dolgoznak vagy élnek, de jogilag továbbra is erősen kötődnek a hazájukhoz.

​

Mit nem vizsgál a bíróság a joghatóság eldöntésekor?

​

Fontos hangsúlyozni, hogy a joghatóság megállapításakor a bíróság nem vizsgálja, melyik jog lenne „kedvezőbb” a felek számára, és nem méri fel a válás anyagi vagy személyes következményeit sem. A döntés kizárólag objektív kapcsolóelveken alapul.

​

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a bejegyzés csupán informáló jellegű, és nem helyettesíti az ügyvéd személyes tanácsadását, aki minden kapcsolódó ügyben segítséget tud nyújtani Önöknek!