Közös megegyezésen alapuló bontás

​

A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére, illetve a házastársak által közösen előterjesztett kérelem alapján felbontja, amennyiben a házassági életközösség teljes mértékben és helyrehozhatatlanul megromlott. Abban az esetben, ha a házasság felbontását a felek közös megegyezéssel, együttesen kérik, a házasság megromlásához vezető okok vizsgálatára nem kerül sor. Közös kérelem esetén a házasság felbontásának feltétele, hogy a házastársak a közös gyermek vonatkozásában megállapodjanak a szülői felügyelet gyakorlásáról (ideértve a szülői felügyeleti jogot és a gyermek elhelyezését), a külön élő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás rendjéről, a gyermek tartásáról, továbbá a házastársi közös lakás használatáról, valamint a házastársi tartás kérdéséről. E megállapodásukat perbeli egyezség formájában kell rögzíteniük, amelyet a bíróságnak jóvá kell hagynia.

​

Tényállásos bontás

​

Tényállásos bontásról akkor van szó, ha a házasság felbontását kizárólag az egyik házastárs kéri, vagy ugyan mindketten kezdeményezik a bontást, de a járulékos kérdésekben nem tudnak megállapodni, és közöttük valamely kérdésben vita alakul ki. Ilyen esetben megindul a klasszikus értelemben vett bontóper, amely során a bíróság részletes és hosszadalmas bizonyítási eljárást folytat le: meghallgatja a feleket, tanúkat idézhet be, valamint szükség esetén igazságügyi szakértőt is kirendelhet. A házastársaknak nyilatkozniuk kell arról, hogy milyen események és folyamatok vezettek ahhoz, hogy a házasságuk teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A bíróság feladata a házasság megromlásához vezető okok feltárása, és csak ennek tisztázását követően kerülhet sor a házasság felbontására.

​

Közös vagyon megosztása

​

A vagyonközösség megszűnésekor bármelyik házastárs jogosult a közös vagyon megosztását kérni. Amennyiben a házasság valamelyik házastárs halála folytán szűnik meg, ez a jog az örököst is megilleti. A házastársi közös vagyon megszüntetésére két módon kerülhet sor. Egyrészt vagyonmegosztási szerződés megkötésével, másrészt – ha a felek nem tudnak megállapodni – vagyonjogi per útján, a bíróság döntése alapján. Szerződéses vagyonmegosztás esetén a megállapodás csak akkor érvényes, ha közokiratba foglalják, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat formájában készül. Ennek hiányában a házastársak között írásban létrejött vagyonmegosztási szerződés érvénytelen. Kivételt képez az az eset, amikor a felek kizárólag ingóságokat osztanak meg, és a megosztást ténylegesen végre is hajtották. A vagyonmegosztás során követelhető a közös vagyonból a különvagyonra, a különvagyonból a közös vagyonra, valamint az egyik házastárs különvagyonából a másik házastárs különvagyonára fordított ráfordítások, továbbá a másik vagyon terhére teljesített tartozások megtérítése is.

​

Gyermekelhelyezés

​

Ha a válás során a szülők nem jutnak megállapodásra a gyermekelhelyezésről (szülői felügyeleti jogról), a döntést a bíróság hozza meg. A bíróság azt a szülőt jelöli ki, akinél a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődése kedvezőbb feltételek mellett biztosítható. A döntés meghozatala előtt a bíróság minden lényeges körülményt átfogóan mérlegel. A gyermekelhelyezéssel kapcsolatos ügyvédi tapasztalatok alapján a bíróság különösen figyelembe veszi a szülők életmódját, nevelési alkalmasságát, erkölcsi tulajdonságait, anyagi és lakhatási körülményeit, valamint a gyermekhez fűződő érzelmi kapcsolatukat. A megalapozott döntést segítheti pszichológus szakértői véleménye, környezettanulmány, az óvoda vagy iskola tájékoztatása, továbbá tanúk meghallgatása is. Testvérek esetében alapelv, hogy a bíróság törekszik arra, hogy a válást követően is együtt maradjanak. A testvérek külön elhelyezésére kizárólag kivételes, indokolt esetben kerülhet sor.

Vagyonmegosztás élettársi kapcsolat esetén

​

Élettársi kapcsolat

​

Az élettársi kapcsolat megszűnésekor a feleket megilleti részesedés az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulatból. A vagyon megosztása elsősorban a felek közös megegyezésével történhet. Amennyiben azonban jogvita merül fel, és nem sikerül egyezségre jutniuk, bírósághoz fordulhatnak. A vagyonmegosztás során a feleknek bizonyítaniuk kell, hogy a kapcsolat kezdetén milyen vagyonnal rendelkeztek, valamint azt is, hogy a vagyonszaporulat megszerzéséhez milyen arányban járultak hozzá. A részesedést a szerzésben való közreműködés arányában kell megállapítani. A közreműködés körébe nemcsak a pénzbeli hozzájárulás tartozik, hanem a háztartásban végzett munka, a gyermeknevelés, illetve a másik fél vállalkozásában végzett tevékenység is. Ha a közreműködés pontos aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni.